A szocionista mesének vége: nem a kuruc.info, a Magyar Gárda vagy a Jobbik rögeszméje a cigánybűnözés, hanem a megkérdezettek (fideszesektől MSZP-sekig) 91%-a (!) szerint létező jelenség. 86% szerint a segélyért dolgozni is kellene, a megkérdezettek 75 százaléka pedig tudatában van annak, hogy a cigányok hajlamosabbak a bűnözésre, mint a magyarok. A felmérés nem náci hamisítvány, a Nézőpont Intézet készítette, a Heti Válasz rendelte meg és az MTI adta hírül (nem is sejtve, mit cselekednek).

Tessenek parancsolni, kedves (messziről) cigánypárti politikusok, szociológusok, politológusok, újságírók és más ingyenélők! Akik mellesleg (szóban) lángoló szívű demokraták is, s akik ilyenformán meggyőződésükből kifolyólag figyelembe kell hogy vegyék, mi több, magukévá is kell tenniük a többség nézetét és akaratát. És nem is akármilyen többségről van itt szó, kérem szépen, hanem 91 százalékról!

Legyen hát vége a finnyás kézfelemelésnek a cigánybűnözés szó hallatán, hogy "ugyan, ilyesmi nem is létezik, ez csak fasiszta szóalkotás", és tessenek nekifogni a jelenség elleni harcnak. Ugyanis az emberek egyharmada osztja azt a nézetet, hogy az úgynevezett rendőrség nem védi meg őket. (Cigányfertőzött településeken ez az arány minimum 110% lenne.) Addig is marad, amit Kósa Lajos jelentett ki: az állam nem tudja megvédeni (fehér) polgárait, érthető hát, hogy a Magyar Gárdától kérnek segítséget az üldözött magyarok.

A közbiztonság kérdése a 2010-es választások idejére hangsúlyosabb szerepet kaphat, mint a korábbi szavazásokon - áll a Nézőpont Intézet adataira alapozó írásban, amely elgondolkodtatónak nevezi, hogy a cigánybűnözést a megkérdezettek 91 százaléka tartja létező jelenségnek, míg az ellentábor alig ötszázalékos. Érdekes tény, hogy a felmérésben az MSZP és a Fidesz szavazói politikai szimpátiától függetlenül ugyanolyan arányban gondolják azt, hogy a fogalom egy valós problémára utal - jegyzi meg a lap. (És ugyanígy gondolnák a politikusok is színtől függetlenül, ha minden reggel egy cigánytól hallanák, hogy "Jó reggelt, szomszéd, nincs egy cigid? Neked jobb, ha adsz!" - a szerk.)

Azzal, hogy a munkaképeseknek a segélyért kötelezővé kellene tenni a közmunkát, százból 86-an értenek egyet, ennél kilenc százalékkal kisebb azok aránya, akik szerint a cigányok hajlamosabbak a bűnözésre, mint az emberek - általában :). Ugyanakkor honfitársaink egyharmada osztja azt a nézetet, hogy a rendőrség alkalmatlan feladata ellátására.

Hogy mennyire a cigánybűnözők elevenébe vágott az eredmény, jelzi, hogy a hat általánost végzett, sikkasztás miatt eljárás alatt álló köztörvényes OCÖ-s főgazember máris méltatlankodik: hogyhogy rá mertek kérdezni arra, ami nyilvánvaló? Hát meg lehet ezt tenni Magyarországon? És főleg: hogyhogy észre merik venni a rohadt magyarok, mi zajlik körülöttük, ahelyett, hogy dolgoznának, legyen pénz segílyre a szeginy romáknak?!

A kérdést uszítónak és manipulatívnak tartja az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke (tehát a válaszadók 91%-a komplett idióta, akit óvodás szintű kérdésfeltevős manipulációkkal csőbe lehet húzni). A rendőrség pedig jelezte, a "romabűnözéssel" kapcsolatban semmiféle külön nyilvántartást nem vezet. (Na ezért nem találják meg a bűnözök döntő többségét.) Ilyen adatokat a rendszeresített nyilvántartások sem tartalmaznak - közölte az ORFK.

Az MTI azzal kapcsolatban kereste meg az ORFK-t, hogy a Nézőpont Intézet felmérésének eredményei szerint - amelyeket a Heti Válasz megrendelésére készítettek - az úgynevezett cigánybűnözést a megkérdezettek 91 százaléka tartja létező jelenségnek, míg az ellentábor alig ötszázalékos.

Az ORFK közlése szerint a "romabűnözés" fogalmát az Egységes Rendőrségi és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika nem ismeri, így a "romabűnözéssel" kapcsolatban statisztikai összeállítást készíteni nem lehet, és nem is készítenek. Ugyanez vonatkozik a vallási és az etnikai hovatartozásra is - fűzték hozzá. Pedig abból is érdekes statisztikák jönnének ki izraelita polgártársainkra vonatkozóan - fűzzük hozzá mi.

A felmérésre reagálva Kolompár Orbán az MTI-nek azt mondta, azért uszító és manipulatív már a kérdés felvetése is, mert ez a kifejezés sem a jogrendszerben, sem a kriminalisztikában nem ismert. (S ha valamire még nincs jogi kifejezés, az nem is létezik, ugyebár.) Hangsúlyozta, az OCÖ nem fogadja el a cigánybűnözés használatát a közbeszédben, a szervezet - nem meglepő módon - visszautasít minden ilyen jellegű megnyilatkozást.

Az OCÖ elnöke úgy fogalmazott: a rossz gazdasági helyzet és a politikai csatározás miatt az emberek ösztönösen a leggyengébbeket okolják a problémákért. (Szegény gyenge, vézna romák! Gyöngeségüket és élhetetlenségüket bizonyítja az is, hogy rendszerint csoportba kell verődniük, hogy meg tudjanak erőszakolni vagy gyilkolni valakit, hiszen egy-két gyengécske roma nem bír a magyarral. Ugyanígy van a csoportos rablás és lincselés esetében is - s ezeket a szánnivaló, gyenge fizikumú lelkeket támadják a gonosz magyarok, ahelyett, hogy együttérzően segítenének nekik a fent megnevezett tevékenységekben...)

Kolompár hozzátette: bízik abban, hogy a társadalom mégsem ennyire elutasító a cigánysággal szemben. Mi pedig hozzátesszük: nem elsősorban a cigánysággal, hanem annak naplopó és bűnöző életmódjával szemben elutasító a semmittevőket a hátán hordozó magyarság. Eddig tűrt és hallgatott. De ennek immár vége - ezt jelentette be ezzel a felméréssel. Gratulálunk neki.

(Kuruc.info - MTI)

Nyolc év börtönt kapott első fokon Kulcsár Attila, előzetesben a sikkasztó
2008-08-28. 18:16

Nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte első fokon sikkasztás miatt Kulcsár Attilát a Fővárosi Bíróság csütörtökön. Nem sokkal utána előzetes letartóztatásba is helyezték.

Öt év börtönt és 177 millió forint vagyonelkobzást kapott bűnsegédként elkövetett sikkasztás és pénzmosás miatt Kerék Csaba, a Britton Kft. egykori vezetője, továbbá sikkasztás miatt három év börtönt kapott Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő volt vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese pedig öt év börtönt és 58 millió forintos vagyonelkobzást kapott szintén sikkasztás miatt.

Schönthal Henrik üzletembert pénzmosás és sikkasztás miatt öt év börtönnel és 626 millió forint vagyonelkobzással sújtotta első fokon a Fővárosi Bíróság, amely ugyanakkor felmentette a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól a vélhetően bibsi Rejtő E. Tibort, a K&H Bank egykori elnök-vezérigazgatóját, aki nélkül nyilvánvalóan nem ment volna a dolog - inkább elvitették a balhét a piti brókerrel.

Korábban vádbeszédében az ügyész tucatnyi vádlottra kért letöltendő szabadságvesztést és összesen több mint 2,3 milliárdos vagyonelkobzást. Letöltendő szabadságvesztést kért az ügyész többek között Kulcsár Attilára, Kerék Csabára, a Britton-cégcsoport volt magyarországi vezetőjére, Rejtő E. Tiborra, a K&H Bank volt vezérigazgatójára, Garamszegi Gáborra, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettesére, Bitvai Miklósra, az Állami Autópálya-kezelő volt vezérigazgatójára és Forró Tamás újságíróra. Kulcsár Attila ügyvédje korábban védőbeszédében azt kérte, hogy a bíróság védence esetében a vádbeli minősített sikkasztás 5-10 évig terjedő büntetési tétele helyett a büntető törvénykönyv enyhítő szakaszának megfelelően csupán a 2-8 évig terjedő büntetési tételt alkalmazza.

Továbbá tekintsen el a vagyonelkobzástól, miután Kulcsár teljes vagyona zár alatt van a polgári jogi igények kielégítésére. Az eljárás során Kulcsár Attila magát és társait is terhelő vallomásokat tett, amelyek szerint akkor, amikor a K&H Equities brókercégnél dolgozott, egyik vádlott-társa bírta rá arra, hogy az ügyfelek pénzét tudtuk és beleegyezésük nélkül felhasználják.

Kulcsár vádlott-társai javarészt tagadták bűnösségüket, védőik pedig felmentést kértek. Az ügyészség nyolcmilliárd forintot meghaladó kárról beszélt az egyik korábbi tárgyaláson, a K&H Equities sértetti képviselője is ekkora polgári jogi igényt tartott fenn. A különböző eljárások adatai szerint jogerős ítéletek és peren kívüli egyezségek során eddig 11 milliárdot fizettek ki a brókerbotrányban, 32 milliárdnyi követelés jelenleg is függőben van, az összes veszteség megközelítheti a 46 milliárdot.

A fél évtizede, 2003 nyarán kirobbant brókerbotrány ügyében három éve emelt vádat az ügyészség 1998 és 2003 között elkövetett többmilliárdos sikkasztás, pénzmosás, okirat-hamisítás, bűnpártolás és más bűncselekmények miatt. Az elsőfokú büntetőper 2005-ben kezdődött a Fővárosi Bíróságon. Fellebbezések esetén az ügy az ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.

Kulcsárt az első fokú ítélet kihirdetését követően csütörtökön újra előzetes letartóztatásba helyezte a Fővárosi Bíróság, tekintettel arra, hogy a nem jogerősen kiszabott nyolcéves szabadságvesztés miatt fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye.

A brókert évekkel ezelőtt, a nyomozás során egyszer már letartóztatták, de még a nyomozás alatt szabadlábra is helyezték, összefüggésben beismerő, feltáró jellegű vallomásával.

Az előzetes letartóztatásról szóló határozat nem jogerős, mert Kulcsár védője fellebbezett ellene, de azonnal végrehajtható.

(MTI nyomán)

A Magyar Gárda Egyesület közleménye a bírónő megfenyegetéséről
2008-08-27. 16:00

Nem szeretnének arra gondolni, hogy a perben eddig feltűnően korrektül és tárgyilagosan eljáró bírónőt félre kellett állítani, mert nem volt hajlandó megfelelni egyes, nagy hatalmú körök elvárásának, vagy arra, hogy a „megrendelők” türelmetlenségükben – a demokráciának már szinte a látszatára sem törekedve – igazi bíró helyett egy igazi hóhért keresnek.

A Magyar Gárda Egyesület mélységesen elítél minden olyan eseményt vagy cselekedetet, amely az igazságszolgáltatás függetlenségét és tisztességes működését aláássa. Megdöbbenve értesültünk az Egyesület ellen folyó per bírónőjének állítólagos megfenyegetéséről és az ezzel kapcsolatos bírócseréről.
A Magyar Gárda Egyesület elleni kormányzati és nemzetközi hadjárat ezzel újabb, korábban elképzelhetetlen mélypontjához érkezett. Követeljük a nyomozó hatóságoktól, hogy a pert övező hatalmas társadalmi érdeklődésre tekintettel minden erőfeszítést tegyenek meg a tettesek kézre kerítéséért.

Követeljük, hogy a tisztánlátás végett hozzák nyilvánosságra a fenyegetéssel kapcsolatos konkrét információkat. A hazai belügyi vezetés és a titkosszolgálatok beismerő vallomásaként értékeljük, ha a rendőrpalota elleni lövések, Kádár koponyájának elrablása, a nemrég lábon lőtt cigány asszony és más gyanúsan átlátszó esetekhez hasonlóan itt sem sikerül megnyugtatóan lezárni az ügyet.

A nyomozás gyors eredményességét az Egyesület ellen folyó per komoly politikai felhangja is indokolja. Ellenkező esetben semmi sem mentheti meg a jelenlegi kormányt, valamint az igazságügyi vezetést attól, hogy az állampolgárok ne valamiféle ócska, bolsevik trükkre gyanakodjanak.

Például arra a lehetőségre, hogy a perben eddig feltűnően korrektül és tárgyilagosan eljáró bírónőt félre kellett állítani, mert nem volt hajlandó megfelelni egyes, nagy hatalmú körök elvárásának, vagy arra, hogy a „megrendelők” türelmetlenségükben – a demokráciának már szinte a látszatára sem törekedve – igazi bíró helyett egy igazi hóhért keresnek.

Végül követeljük a Fővárosi Bíróságtól, hogy a soron következő tárgyalási napon biztosítson nagyszámú érdeklődő befogadására alkalmas tárgyalótermet. A bíróságnak kötelessége elősegítenie ennek az egyre sötétebb időket idéző pernek a valódi nyilvánosságát, megakadályozva ezzel a maradék demokrácia zárt ajtók mögötti teljes felszámolását.

Budapest, 2008. augusztus. 27.

Magyar Gárda Egyesület